Bolondok Hajója

Manapság Magyarországon nagyon nehéz jó munkát találni. Ám van egy, melynek elnyerése koránt sem egyszerű, de a belefektetett energia busásan megtérül. Aki az „orbáni udvartartás” hűséges szolgálója lesz, s személyes kapcsolatai is megfelelőek a miniszterelnökkel, szép jövőnek nézhet elébe.

   Bár a hajdani fülkeforradalmár nehezen fogad be akárkit is a baráti körébe, azonban aki egyszer bekerül, az méltán élvezheti a győztes forradalom minden pozitív velejáróját. Hogy a teljesség igényének megfelelően példával hozakodjak elő, ecsetelni szeretném kicsit, a csekély médiavisszhangot kapott Mészáros család esetét. (A zárójel rejtekében:  az említett család feje, Mészáros Lőrinc, Felcsút város polgármestere, és egészen véletlenül a helyi nagy múltúnak nem nevezhető, de annál inkább támogatott fociakadémia elnöke, Orbán Viktor személyes jó barátja.) Semmiképpen sem szeretném a magyar nemzet miniszterelnökét megvádolni akármivel, hiszen ő már korábban (főként a választási időszakban és előtte) kifejezte nemtetszését a korábban történt pályázati pénzek elcsalásáról és csúsztatásáról (ami természetesen teljes mértékben elítélendő dolog), és ha ő azt úgy mondta, akkor az bizony úgy is van.
   No, de hogy a kis kitérő után visszatérjünk a Mészáros család esetére, a fent említett utalásokat beigazolva, pályázat van a kalapban. A szóban forgó pályázat jelmondata a következő: A családi gazdaságok fellendítése, a helyi érdekeltségű régóta mezőgazdasággal foglalkozó családok állami föld haszonbérleti jogához juttatása. Tehát a pályázat nem földosztásról, hanem állami tulajdonú földek bérbeadásáról szól, területalapú támogatással megfűszerezve.
   Mészáros Lőrincnek és feleségének, Mészáros Beatrixnak közös cégük is pályázott az állami földek haszonbérleti jogáért. Teljesen érthető, polgármesteri, akadémiaelnöki, valamint a magáncég bevételeiből a mai világban elég szűkösen lehet megélni, az ember ott próbál hát javítani sanyarú sorsán ahol csak tud. Kajászón így jutottak 144, Fejér megye egyéb területein 410 hektár földhöz. Természetesen rajtuk kívül még hasonló előtte mezőgazdasággal nem foglalkozó, ám annál inkább szorgalmas és rátermett forradalmárlelkű családtagjaik jutottak kisebb-nagyobb földterülethez (pontosabban szólva cégeik), így összesen körülbelül 900 hektárral gyarapítva a családi vagyont. 
   A pályázatok formaságainak síkjáról kilépve, a Mészáros családnak volt annyi bátorsága, mikor még az eredményekről mit sem tudhattak, hogy egyes földterületeket már a pályázat lezárása előtt bevetettek gabonával. Teljesen véletlenül meg is nyerték a pályázatot, így beigazolódott a helyes döntés: ilyen nagyszerű, bátor és becsületes emberek kezében jó helyen van a magyar föld. A haszonbérleti jog 20 évre szól, és a területalapú támogatás összegéből vígan ki tudják fizetni a bérleti díjat, úgy, hogy még marad is. Így gyakorlatilag az állam fizet (ami teljesen logikus) azért, hogy ilyen rátermett emberek műveljék a földjét. Egyébként a Mészáros család árnyékában hasonló földeket nyert a Flier család is, ami egészen véletlenül a felcsúti fociakadémia legfőbb támogatója is.
   Így történhetett meg az, hogy a fent említett Kajászón egy helyi család sem kapott egy hét szilvafára elegendő földet sem. Olyan családok estek el ettől a nagyszerűnek beharangozott esélytől, amelyek nemzedékek óta élnek a mezőgazdaságból. A negatív visszajelzések, ahogy a kormányoldal fogalmazott, természetesen csak a vesztesek hőbörgése, és nem kizárt, hogy akár érdekszférák támadása a magyar nemzet ellen. Komoly támadások irányulnak újra hát kicsiny országunkra, most éppen a mezőgazdasági szektorra, hiszen Kajászón olyan családok emelték fel a hangjukat nemzeti kormányunk ellen, akiknek akár 50 hektár föld is a birtokában van. A közhelyek mezejéről szakítva: az lenne a leghelyesebb, ha végre mindenki megkapná azt, ami jár neki.