Sokan hadakoznak azzal az állítással, hogy az EU tönkretette a magyar mezőgazdaságot, és ha ezt nem teszi, akkor regionálisan, vagy akár világszinten is mezőgazdasági hatalmak lehetnénk. Az állítás kissé elrugaszkodik a valóságtól, és ferdít. De mi áll a hátterében annak, hogy a mezőgazdaságunk hanyatlik?

  Természetesen nem lehet az EU-t teljes mód felmenteni, mert sok téren visszaszorította a magyar mezőgazdaságot, de igazándiból ez csak hab a tortán, nem ettől ment tönkre. Az okokat a rendszerváltásban kell keresni, illetve a rendszerváltás hibájából adódó birtokszerkezetben. A szocialista időkben államosított, és szövetkezetekbe összetömörített mezőgazdasági birtokszerkezet jól működött, annak ellenére, hogy a kollektivizálás erőszakosan történt. ( lényegében helyrehozta az előtte lévő rendszer földosztását) A mai mezőgazdasági helyzet fő problémája az, hogy törpebirtokok nem képesek piacra termelni, sőt sokuk még önellátásra is alig. A rendszerváltást követő 1991-es és 1992-es kárpótlási törvények lényegében visszaállították a törpebirtokokat. Nem csak a szövetkezeti területekből táplálkozott a kárpótlás, hiszen 900 ezer ha területre, mintegy 1300 ezer ha igény állt. 1990-ben a termelő földeknek még csak 7%-a volt magántulajdonban, míg az ezredfordulóra már 90%-a (a maradék 10%-ot az államtól bérlik). Az ’90-es évek közepén a magántulajdonban lévő földek több 81%-a rendelkezett 1 ha alatti termőterülettel, a 2000-es évre 71%-ra csökkent ez az arány, de ezeknek a törpebirtokok éves termelési értéke nem haladja meg az 1 millió forintot.  Az átlagos üzemnagyság a 2002-es évben ( 6,7 ha)  is bőven az EU átlag alatt volt ( 19 ha).
  A mezőgazdaságban alkalmazottak száma is jelentős mértékben csökkent, míg rendszerváltáskor a munkaerő 17,4%-át foglalkoztatta a mezőgazdaság, 2001-re ez 6,7%-ra csökkent. Számszerűen: 1990-ben 813 ezer ember dolgozott a mezőgazdasági szektorban, 2000-ben már csak 251 ezer.  Ez részben magyarázható a 35%-os termelés visszaeséssel, a mezőgazdasági szektor adósságának megkétszereződésével,  és azzal, hogy a törpebirtokok többségét az emberek mellékállásban művelték, vagy hobbi szinten kereset kiegészítésként. A mellette működő gazdálkodó szervezetek közel háromnegyede pedig maximum 9 főt foglalkoztatott, és csupán 11%-uk foglalkoztatott 50 embernél többet. Ez a hatalmas méretű munkaerő csökkenés a vidéki munkanélküliséghez, illetve a vidék elszegényedéséhez vezetett.
  További kellemetlen hatással volt a mezőgazdaságunkra az agrárolló szétnyílása, tehát az inputok ára gyorsabban nőtt, mint a termelői árak. Ehhez hozzájárult többek közt a tulajdonjog-bérleti jog kérdése, mivel az 50 ha-nál nagyobb termőterülettel rendelkező gazdaságok 75%-a úgy bérelte a földet, így ez fix termelési költségként jelent meg. Ezt a problémát bebetonozta az 1994 évi földtörvény, ami sokban korlátozza a nagy gazdaságok kialakulását (1994. évi LV törvény. 5.§), illetve megakadályozza jogi személyek földvásárlását (1994. évi LV törvény. 6.§), így a nagy tőkével rendelkező beruházók vásárlását. A külföldi tőke kizárása a mezőgazdaságból (1994. évi LV törvény. 7.§) már kissé harapósabb téma, hiszen sokan ezt a magyar földek eladásának vélik. Érdemes azonban abba belegondolni, hogy mi most üres zsebbel ülünk a föld felett, és foggal-körömmel védjük, a külföldi tőke viszont tudna mit kezdeni is, neki meg van hozzá a pénze.  A növénytermelő egyéni gazdálkodások 56%-a csak saját fogyasztásra termel, és csak 19%-uk termel elsősorban értékesítésre, míg az állattartó egyéni gazdálkodások csupán 2,2%-a termel értékesítésre a 2003-as évben. Ezek mellett a körülmények mellett a mezőgazdaság GDP-ben való részesedése az 1989-es 13,7%-ról 2001-re 4,1%-ra csökkent, míg az exportbevételek részesedése ugyanezen intervallumon 22,8%-ról 7,5%-ra csökkent.
  Láthatjuk, hogy az EU-ba való belépés előtt is csökkenő tendenciát mutatott a mezőgazdaság, így nem okolhatjuk az EU-t azzal, hogy egyedül ő a felelős a mezőgazdasági mutatók csökkenéséért. Az EU költségvetésének kiadási oldalának nagy részét – mint már azt említettem előző írásomban – a támogatási alapok teszik ki, és ezen támogatási alapoknak jelentős hányada a mezőgazdasági , illetve vidékfejlesztési támogatás. A termelési támogatások mezőgazdasághoz viszonyított arányát a PSE mutató adja meg. A 2000-2003-as intervallum átlag PSE értéke 11% volt, míg az EU csatlakozás után, 2004-2010-es időszakon már 15%. Az EU-ban az üzemméret kifejezésére a standard fedezeti hozzájárulást (SFH) használják, s egy egység (EUME) 1200 eurónak felel meg (akkori áron 306 ezer forint).  Az egyéni gazdálkodások 80%-a az 1 EUME értékhatár alatt marad, és évente átlag 70 ezer forint hozzáadott értéket termelnek meg, amiből ha levonjuk a költségeket, akkor kicsivel több mint 100Ft/nap-os jövedelmet kapunk. Ez alapján a rendszer alapján, azt az üzemet tekinthetjük életképesnek, amelyik SFH-ja 5 EUME ( 1,5 millió forint), aminek a pályázatoknál van szerepe (hiszen nem érdemes olyan üzemet támogatni, amelyik teljesen életképtelen), ám ezt az értékhatárt leszállították 3 EUME értékre, így sokkal szélesebb lett a támogatottak köre, és sokkal több irányba folyt el a pénz, sok helyre értelmetlenül.

  Bár Magyarország birtokszerkezetének és tulajdonjogi változásának köszönhető a drasztikus csökkenés a mezőgazdaságban, hozzá kell tennünk, hogy a mezőgazdaság jelentősége más országokban is csökken. Az EU-15 tagállamainak mezőgazdasági foglalkozásúak 2001-es évi átlaga 4,3%-ra csökkent. Nem szeretném az EU-t mentegetni minden bűne alól, hiszen a cukorgyáraink szétverése fájó pont (annak ellenére, hogy nem az volt gazdaságunk motorja), és még sorolhatnánk a bűneit, ezzel az írással arra szerettem volna rámutatni, hogy a mezőgazdaságunk hanyatlása a rendszerváltást követő évek kapkodásának, a hibás földtörvény, és a világgazdasági viszonyok (mezőgazdaság háttérbe szorulása) változásának következménye, és a hanyatlás már jóval az EU csatlakozás előtt elkezdődött.

Forrásjegyzék:
Dr. Varga Gyula – Az üzemi és vállalati struktúra és a termelés koncentrációja az EU-tagság tükrében
Kiss Judit – A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere
Agro Napló 2011/04 – A magyar mezőgazdaság PSE mutatója 2000
1994. évi LV. törvény a termőföldről