Aki egy kicsit is odafigyelt a történelemórákon a középiskolában, az még parlamenti közvetítés nélkül is emlékezhet a tiszaeszlári vérvádra. 1882 óta fel-felkapják a hírét, újra gyanusítgatnak, így történt ez most is 2012-ben 130 évvel az eset után is. A parlamentben.

Akkor. 1882-ben Tiszaeszláron Solymosi Eszter szolgálólányt a gazdája elküldte festékért, haza fele menet pedig eltűnt. Mivel aznap volt a Sabbat Hagadol (a peszachot megelőző szombat) , így a helyi zsinagógában összegyűltek a zsidók. A nagy sürgés forgást a zsinagóga körül, és a lány eltűnését rövidesen összekötötték, és elindult a pletyka: a zsidók tették. A gyanú végülis a Scharf családra terelődött, és Scharf Móricz végül beismerő vallomást tett, miszerint a fiatal lány nyakát 3 helyi zsidó elvágta, és vérét egy edénybe felfogták. (a védelem azt állította, hogy kényszerítették Móriczot). Scharf Móricz vallomása alapján 12 zsidót tartoztattak le, őt pedig koronatanúként kezelték. Nem sokkal később Tiszadada közelében tutajosok egy fiatal női holttestet találtak. Hogy Solymosi Eszter volt-e, a helyiek megosztottak voltak, sokan úgy gondolták ő az, sokan úgy, hogy a tutajosokat megbízták, hogy öltöztessenek egy fiatal lányt ilyen ruhába és "hozzák elő"  , mint bizonyíték. A holttestet végülis eltemették. (Bary aljegyző sok hibát vétett: nem szembesítette Scharf Móriczot a holttesttel, elment amellett a részlet mellett hogy a holttesten nem volt nyaki vágás, Solymosi Eszter felismerhető sebesülése - tehénrúgás okozta - szintén segíthetett volna azonosítani, erre se tértek ki) .

1882 szeptemberében a budapesti egyetem kirendelt tanárai exhumálták a holttestet,és újból megvizsgálták, alaposabban, mint az első, rögtönzött falusi orvosi bizottság. A bizottság megállapította, hogy a nyak ép, így borul a vád, hiszen ott Scharf Móricz nyakelvágásról beszélt. Ennek ellenére a bíróság nem fogadta el bizonyítékként , mert túl kétségesnek tartotta, hogy Solymosi Eszter holttestéről volt-e szó.

A perben a vádlottakat Eötvös Károly képviselő védte, mintegy 7 órás védőbeszéde sikeresnek minősült, a vádlottakat 1884. május 10-én jogerősen felmentették.

Most. A tegnapi napon Baráth Zsolt, a Jobbik képviselője, Tiszaeszlár 130 éve címmel napirendutáni felszólalásban felelevenítette a történteket, némi antiszemitizmussal megfűszerezve. Ezek után Fónagy Jánosnak kell igazat adnunk, aki kijelentette: a Jobbik ne csodálkozzon hogy annak titulálják, amit sokszor ellenez: antiszemitának. Baráth Zsolt felszólalása nagy port kavart, az ügyben megszólalt és vizsgálatot kérvényezett Köves Slomó vezető rabbi, az LMP, aki Baráth Zsoltot felszólította: adja vissza a képviselői mandátumát. 

Az emberben felmerülnek kérdések: 

- Vajon Solmyosi Eszter eltűnése lenne a legfontosabb téma a Parlamentben?

- Miért kell egy 130 éve lezárt ügyet felszakítani? Számít valamit, ha kiderülne, tényleg a helyi zsidók követték el?

Nem hinném. Azért, mert egy valaki (vagy éppen 12 valaki ) megöl valakit, még nem a teljes népük felelős a tettért. Ha történetesen zsidók követték volna el, miben változott volna meg a tény: egy fiatal 14 éves lány meghalt. Ártatlanul. Sajnálatos dolog, hogy régen is, és ma is sokaknak többet számít az, hogy ki követte el a bűnt, mint az, hogy mi volt a bűn. Nem attól lesz szomorú Solymosi Eszter esete, mert zsidók ölték meg, hanem attól hogy meghalt. Sajnos, akik ma megemlékeznek róla, soha nem emlékeztek volna meg róla, ha nem hozható összefüggésbe a zsidókkal az ügy.