Nagy felháborodást váltott ki a hallgatókból, és a most felvételizni vágyókból a kormány oktatási reformja. Az államilag támogatott helyeket drasztikusan csökkentették, és aki még ennek ellenére is bejut államilag támogatott helyre, nos, neki alá kell írnia hogy a képzés idejének kétszeresét Magyarországon dolgozza az elkövetkező X évben. Tényleg erre lenne szükség?

Nézzük akkor sorrendben. Az államilag támogatott helyeket az állam drasztikusan lecsökkentette, mondván: nincs szükség ennyi jogászra, ennyi közgazdászra. Kezd hajazni a tervutasításos rendszerre, ahol a központból valaki okos, megmondja a termelőnek hogy miből mennyi kell. Félig igazat kell adnunk a véleménynek, jogászból és közgazdászból is túlképzés van jelenleg, de az évente 100 felvett jogász, illetve 250 közgazdász közel se lesz elég, ha figyelembe vesszük, hogy a kezdeti 100ból jó, ha 50 elvégzi a szakot. Ennek ellenére az arányosságot hiányolom a koncepcióból. Közgazdászból évente 250 a szükséges, bölcsészből ennek a többszöröse. Beláthatjuk, hogy központilag ezt nem lehet eldönteni, miből mennyire van szükség. A piacnak kellene eldöntenie.

Röghöz kötés. Nekem az első gondolatom: korlátozza a szabad munkaerő áramlást. Korlátozza, mert nem mehetek ki szabadon dolgozni Ausztriába, hanem vagy X évet dolgozhatok csak ott, vagy fizetem a tanulmányaim költségét. Sokan bólogatnak, az állam nem azért fizette a taníttatásomat, hogy aztán külföldön kamatoztassam a tudást. Nem így kell röghöz kötni. Nem kényszerrel. Hanem lehetőségekkel. Érje meg itthon maradnunk, ne érezzük úgy, hogy itt nincs jövőnk. Persze ez nem egyedül az állam dolga, de azzal nem segít, hogy ilyen vad törvényeket hoz, és nem csak azért mennek el sokan külföldre , mert ott az anyagiak biztosabbak, hanem azért, mert ott a jogrendszer biztosabb. Ki gondolta volna, hogy rokkantsági nyugdíját elvehetik, csökkenthetik, meg adóztathatják a rendőrök nyugdíját, hogy elveszik az ember nyugdíj megtakarításait (mnyp)? Senki. Sokan emiatt gondolkoznak külföldön. Érthető módon. Na de. Oktatás.

Mire lenne szükség? Fizetős felsőoktatás. Bokros Lajos Verseny és Szolidaritás című könyvében is kifejti több ízben, miért kell fizetőssé tenni a felsőoktatást. Ha mindenki támogatva van, gazdag és szegény egyaránt, akkor a szegény nincs támogatva, hiszen nincs kiemelve, ugyanazokat az előnyöket kapja, mint aki gazdag. Ezért át kellene szervezni a felsőoktatást, fizetőssé tenni azt, és meghúzni egy tanulmányi, és egy szociális határt, ami felett/alatt az állam támogat, olyan mértékben mint most. Hogy értsük ezt? Adott egy tanuló. Otthon az egy főre jutó havi jövedelem nettó 100 ezer forint.  Tanulónk a felvételin 420 pontot ér el. Adott egy másik tanuló, akinél otthon az egy főre jutó havi jövedelem nettó 30 ezer forint. Ő 400 pontot ér el. Mivel ő nem bírná fizetni , így őt támogatják, a 420 pontost pedig nem, hiszen ő tudja fizetni. A 420 pontos, ha jól tanul átsorolhat támogatott kategóriába. Eddig két véglet volt. Támogatott és nem támogatott. Több sávra kellene osztani, amik közt mobilabb a mozgás, mint a jelenlegi rendszer közt. Félévente csúszhat az ember fel, illetve fel. Ösztönzőbb lenne a tanulmányi eredményekre is. Ma egy egyetemen, egy tanévre átlag 60 kredit jut egy 3 éves képzésen. Szigorítani kell a minimum szabályokat. Aki 60 kreditből 1 tanév alatt nem tud teljesíteni 50et, az mehet költségtérítésesre. Aki utána évben 60 kreditet teljesít, és még az átlaga is jó ehhez, az jöhet vissza támogatottra. Tehát szigorítani kell a benn maradás feltételeit. Ha valaki másodjára se tud teljesíteni 50 kreditet, akkor ő kiesik az egyetemről. Felvételin pedig a mostani 240 pontos minimum helyett, legalább 340 pontos minimumot kellene húzni. Mit jelent ez a minimum ponthatár? Egy egyetem se vehet fel ez alatt hallgatót. Jelenleg 240 pont, de ez nagyon alacsony. 500 pontos felvételin, 240 elenyésző. 340 kényelmesen megszerezhető.

Emellett természetesen a szakmák megbecsülését is vissza kell hozni, hiszen manapság sokan lenézik azokat, akik szakmát tanulnak, pedig a CNC esztergályos hiányszakma, ellentétben az andrológussal. Sajnálatos módon, az emberek fejébe beleégett, hogy egyetemet kell mindenkinek végezni. Nem. Kellenek egyetemet végzett emberek IS, és szakmát végzett emberek IS. Sőt, nagyon sok mesterembert, jobban megfizetnek mint egy két diplomást. Jelenleg is támogatják azokat, akik regionális hiányszakmát tanulnak, emellett komoly marketing is szükséges lenne, hogy ha valaki meghallja az utcán, hogy a másik nem akar egyetemre menni, hanem szakmát tanul, akkor ne a lenézést váltsa ez ki sok egyetemistából. (módosított bekezdés: 2012.04.08. 17:54, köszönöm Freesleep a javítást)

Az amit ma felsőoktatási reformnak csúfolnak, azzal csak annyi gond adódik, hogy nem tudás, hanem pénz alapú szűrő van. Úgy érzem, hogy lenne bőven más megoldás, nem csak ilyen drasztikus. Mint írtam, teremtsük meg a légkört – nem csak a munkahelyeket –, hogy megérje itt maradni Magyarországon. Valahol belül, mindenki kötődik Magyarországhoz, és egy fiatal se hagyja el jó szívvel a hazáját, még akkor se, ha világot akar látni.